3. Fejezet ~ Gyerekesek~ (1/2)

3.Fejezet

~ Gyerekesek ~

Fogom magam, úgy helyezkedek, hogy lebírjak jönni. Minden ágat ellenőrzök, mielőtt teljesen ráhelyezném a testsúlyomat. Végezetül megint ugrok és avval a lendülettel a park közepe felé kezdek rohanni. Lépéselőnyt kovácsolok abból, hogy nem azonnal kapcsol, már nem vagyok a fán. Utánam ered és közben a megállásomra buzdít, sikertelenül. A park közepén álló, hatalmas szobor körül kergetőzünk, majd elkap a derekamnál.

  - Ez az, meg vagy!- lihegi kifulladva. - Tudod, nem szép dolog megszökni és megfuttatni!- szid le játékosan, továbbra sem enged el. - Éppen valami fontosat akartam mondani a csúszdán, sőt bele is kezdtem, de te sehol nem voltál! Szemét vagy, most haragszom!- fordít magával szembe és csalódott az arckifejezése.

Ellentétben a szemeivel. Kék szemei ragyognak a boldogságtól, gyerekes játékosság is csillog benne. Annyira gyönyörű! Bassza meg! Alig észrevehetően megrázom a fejem és megszüntetem a szemkontaktust.

  - Tudod, a hazudozás sem szép dolog! Dehogy haragszol rám!- mosolyodok el gonoszul és hason bököm.

A bökést viszonozza, ebből bökdösős háború kezdődik. Igazából vissza akarunk menni a többiekhez, de túl lusták vagyunk, ahogyan ezt közben megbeszéljük. Ennek a harcnak a végére mindketten tiszta kócosak vagyunk, fáj a hasunk a röhögéstől és a bökdöséstől és kissé füvesek vagyunk. Akik ezt az egészet végig nézték nem mondanák meg, hogy mi tizenhét- tizennyolc évesek vagyunk, maximum tíznek titulálnának minket. Sose baj! Kifulladva ülünk egy padon, Én Luke vállara hajtom a fejem, Ő pedig az Én fejemre dől. Két elveszett óvodás várja szüleit! Végre a többiek is megjönnek.

  - Na kijátszottátok magatok? Vagy más is volt?- mér végig kérdően Mikey.

  - Igen ki! Másrészt bekaphatod haver!- válaszol a két kérdésre a szőke, nekem csak beinteni van kedvem.

Elindulunk. Fogom magam és Calum hátára ugrok- eddig tartott a fáradságom-. Megtántorodik, de nem esünk el.

  - Jól vagy?- nevet.

  - Nagyon jól, túl jól. Köszi!- adok neki egy puszit és tovább cipeltetem magam a park kijáratáig. Úgy döntünk, nem megyünk még haza, hiszen nyári szünet közepén vagyunk, ki kell használni az időt. Tényleg, jövő héten Luke betölti a tizennyolcat. Majd szervezünk neki valamit. Most arra koncentrálunk agyilag, hogy hová mennyünk. Eddig a céltalan bolyongás ötlete valósul meg. „Cukrászda!” kiáltok fel a nagy csendben. Az a pár ember is normálisnak nézhet, akik erre lézengenek. Cél kitűzve megyünk tovább, közben felmerül az a téma, kinek hány éves kora tetszett eddig a legjobban.

  - Nekem az amikor hétéves voltam és megkaptam életem első gitárját. Annyira szép volt a drágám…- merül el gondolataiban Mike és úgy tesz, mintha sírna.

  - Én azt imádtam legjobban, amikor tizenhét éves voltam és valami oknál fogva kicsaptak a suliból. Nem éreztem magam ott jól. - meséli Calum.

Tényleg kicsapták, mert az ebédlőben alulöltözött volt. Vagy ez miatt, vagy a rossz jegyei miatt tették volna, mivel ösztöndíjas volt és ennek alapfeltétele az aránylag jól tanulás. Így lett Ő a harmadik, aki beköltözött hozzánk. Szüleinek nem tetszett ez így összevesztek. Nem akartak még nagyobb vitát, mint ami már meg volt így megengedték neki, hogy hozzánk költözőn. Azóta rendeződtek közöttük a viszonyok és újra egy szerető család, de nem költözött már vissza. Mikey tavaly óta lakik nálunk, mert elköltöztek és nem tudott volna bejárni suliba. Idén végzett többek között sikerrel, két kettese lett.

  - Nekem a legjobb élményem az amikor tizennyolc évesen képletesen apa lettem!- húzza büszke mosolyra száját Ash.

  - Nekem az amikor tizenegy voltam.- válaszoljuk egyszerre Luke-kal, de el is hallgatunk.

  - Mi volt akkor? Úgy emlékszem kissé furák voltatok akkor, vagy csak rosszul emlékszem?- tűnődik el Ashton.

  - Rosszul!- válaszoljuk kapásból.

Valóban furcsák viselkedtünk.

Tudjátok, hogy van ez a kisebbeknél, minden érdekli őket, főleg ha új és titokzatos. Egy nap egyik osztálytársunk avval állított be, hogy látta a nagytesóját és egy fiút csókolózni és a nővére nagyon boldog volt. Érdekelte Őt is mért lett ettől ilyen boldog a tesója és Ő is kipróbálta, tetszett neki az új felfedezés. Ez az osztály kíváncsiságát nagyon felkeltette így napról- napra egyre többen jelezték, hogy Ők is megtették. Luke-ot és Engem kikerült ez az őrület… egy ideig. Szokásosan náluk voltunk. Gyorsan készen voltunk a házival, mert nem kaptunk sokat. Megkértük Liz-t, hogy engedjen ki minket egy picit játszani és időre visszaérek, hogy haza tudjon kísérni. Nagy nehezen beleegyezett. Kiültünk a helyünkre, ami a tengerparton volt. Annyi eszünk, hogy nem a vízbe mentünk be. Beszélgettünk és szóba került ez a csók téma. Mindkettőnket érdekelte milyen is lehet az, így hát kipróbáltuk. Igazából csak szájra puszi volt. Furi érzés volt, de élveztük. Így mikor nem voltunk a figyelem tárgyai többször megtörtént. Erről senki sem tud rajtunk kívül, úgy beszéltük meg, hogy ez titok marad örökre még pár dologgal együtt.

Luke rám mosolyog és alig láthatóan a piercingjébe harap. Káprázik a szemem, vagy ez az amit akarok és nem is hogy jelentsen vagy túlreagálás? Tíz perc múlva meg van a cukrászda. Bemegyünk, mennyi süti, nyami! Én gyorsan szerelemes leszek egy csoki tortaszeletbe, fiúk eléggé sokat vacakolnak a választással. Elfoglalunk egy asztalt és nyugisan elfogyasztjuk. Kifizetjük, majd távozunk. Mikey kitalálja az esti vidámparkozást. Végül is már régen voltunk, ez a nap meg tökéletes hozzá, egész délután gyerekekként viselkedtünk.

 Haza ugrunk a kocsiért, mert azért ennyit nem akarunk sétálni, a város másik végében van. Ahogy a házhoz érünk, Én rögtön felmegyek átöltözni és rendbe szedni magam. A fűfoltos farmernadrágomat egy fekete szaggatott csőnadrágra cserélem, hozzá egy lazacszínű topot veszek, derekamra pedig egy sötét színű inget kötök. Fürdőbe rohanok megfésülködni. Alig bírom kiszedni a csomót a hajamból. Oldalfrufrumat felcsatolom a fejem tetejére, a többit szabadon hagyom. Visszaveszem a tornacipőmet és a srácok ujjongani kezdenek, végre indulhatunk. Az anyósülésért versenyt futunk, Mikey nyer. Én hátra kerülök Calum-mal és Luke-kal. Ash berak egy Green Day albumot max hangerőre és gurulni kezdünk. Mikey üvölti a szöveget, a durva csak az, hogy kissé hasonlít a hangja Billie-éhez. Mellettem lévők is csatlakoznak. Előkapom a telefonomat és videózni kezdem Őket. Az egyórás út így telik. Elsőként esek át Luke-on a kijutás érdekében, Jól van na, elültem magam. Megvesszük a mindenre érvényes jegyünket és bemegyünk. Első amire felülünk a kicsiknek való kukacos hullámvasút. Mikey mellettem sikítozik, mintha annyira félelmetes lenne. Ash ezután felrángat egy mindenhogy forgó valamire, ha túlélem kinyírom ezért! Fejemet végig az ülésnek nyomom, egyik kezemmel kapaszkodom, másikkal Ashton kezét szorongatom, remélem, belilul neki…

Leszállunk. Élek, de Ash-hez a zsebemben lévő dolgok repülnek. Luke karon ragad és húzni kezd egy játék felé.

  - Mit csinálsz Lucas?

  - Felülsz velem arra!- mutat az UFÓ-ra, vagy mire- Remélem hozzám is fogsz dolgokat vágni, tetszik az egyik kulcstartód.

Erre csak nevetéssel tudok reagálni. Semmi esélye nincs arra, hogy bármit is hozzá dobjak, ugyanis ezt szeretem és csak azért se dobálnám meg, mert akarja.  Nehogy már örüljön!

Szerencsétlen össze- vissza sikítozik és azt hiszi meg fog halni. Nagyon csúnyán kinevetem.

  - Nem vagy vicces! Többiek?- sértődik be, de tudom hogy nem gondolja komolyan.