1.Fejezet
~ Michael depressziós ~
Három
haverommal a vonaton ülve éppen Michael-höz tartunk. Kis meglepetést akarunk
szerezni neki, mert maga alatt van. Velünk sem igazán akar szóba állni. Korán
keltünk, hogy minél hamarabb ott legyünk. Sajnos Én nagyon rosszul aludtam
éjjel, így majdhogynem elalszom. Még az sem tart ébren, hogy Calum és Ash velem
szemben hülyéskednek és azon gondolkodnak, hogy egy kellékes boltba be kéne
menni vicces maszkokat, parókákat és még ki tudja miket venni. Mellettem lévő
Luke helyeslően csatlakozik a beszélgetéshez... Ez után részleges képszakadásom
van. Hallom, hogy folyamatosan dumálnak, de nem fogom fel mit is mondanak...
Vakú
villanásra kelek. Remek!
- Ashton muszáj volt lefényképezned? És pont
vakúval?
- Ne haragudj Do, nem állt szándékomban
felkelteni csak annyira cukikák voltatok. És a vakúért is bocsi.
- Állj! Mi ez a többes szám?- ásítok egyet.
- Luke vállán aludtál, pihentél olyan cukik
voltatok, mint egy szerelmes pár. Nem akartok össze jönni?- nyújtja ki nyelvét
Ash.
Persze
mi Luke-kal azonnal heves tiltakozásba kezdünk, hogy csak haverok vagyunk és ez
így is marad, reméljük. Ashton és Calum „aha, meséljétek ezt másnak, hátha
beveszik” fejjel néznek ránk, ami kis gyengéd csapkodást eredményez.
Szerencsére már a célállomás előtt vagyunk úgy tízpercnyire. Ha ettől többet
kellene kibírni, szétszednénk a vonatot. Leszállást követően körülbelül azt se
tudjuk merre induljunk. Én, mit a társaság esze javaslatot teszek, hogy
elsősorban azt kéne kideríteni hol van ilyen kellékes bolt. Hát persze, hogy a
csapat száját is én testesítem meg. Nagy nehezen elmagyarázom a leszólított
csajnak mit is keresek. Az útbaigazítást felhasználva balra indulunk el. Hozzuk
a formánkat, így kicsit sem normálisan közelítjük meg a boltot. Ash szokásához
híven videót csinál, amiben mi is benne vagyunk. Egy köszönésről és a
tervünkről szól...
Ásítok
egyet, mire Luke beszól nekem „Mi van, hosszú volt az éjszaka?”. Egy lökéssel
reagálok rá, ami átcsap lökdösődős párbajba. Ashton röhögése mindent felülmúl,
Calum videózza az eseményeket, mi meg senkivel és semmivel nem törődve nyúzzuk
egymást. Picit belelököm a mellettünk lévő szökőkútba. Gyors futásnak eredek,
mert tudom ennek mi lesz a vége. Felesleges az erőlködésem, hamar utolér,
felkap és visszacipel a kúthoz. Sikítozva, kapálózva és nevetve kérem, hogy ne tegye,
de hasztalan.
- Oké Lucas! Gyere ide, meg szeretgetlek.-
nincs reagálásra ideje, azonnal ölelgetni kezdem.
A
maradék kettő majd megszakad a kacagástól. Ők is kapnak a vizes ölelésből.
Szóval egy nagyon ázott és három kissé vizes tinédzser sétál be a kellékes
boltba. Szétszóródunk és válogatni kezdünk. Magamnak egy Darth vader-es egész
arcos maszkot veszek. Szőke paróka és néhány boa is gazdára talál. Calum egy
pink parókát vesz, Spiderman-es maszkkal, Ash Hulk-osat göndör hajjal, Luke
Batman-es álarcot választ kék hajjal. Felvesszük őket, srácoknak is adok a
boából. Mondhatom mennyire nézhetnek normálisnak. Következő dolgunk az, hogy kiderítsük
pontosan hol is tartózkodik Mikey. Calum felhívja és óvatosan kipuhatolja
melyik utcában és hány szám alatt laknak Clifford szülei. Eléggé idő igényes
bármit is kiszedni a színes hajú barátunkból, de megoldjuk. Már a ház felé
tartunk. Az utat a telefonjára tapad Lucas navigálja. Húsz perc múlva jobbnak
látjuk, ha fogunk egy taxit és elvitetjük magunkat a címre. Amint kiszállunk
egy szép, rendezett kertes ház az ahová be kell mennünk. Kifizetjük a sofőrt,
majd harci díszben az ajtó elé sorakozunk, csengetünk. Szerencsére a fiú nyit
ajtót. Először meglepett, majd elmosolyodik.
- Mi a baj drága Michael? Miért vagy depressziós?-
ölelem meg, hangom pedig kétségbeesett.
Mögöttem
lévők kiröhögnek. Biztosan viccesen néz ki egy szőke Darth vader zöld boával a
nyaka körül, aki pánikolva ölel egy tiszta kócos szín vesztett hajú srácot.
- Hé-hé! Nyugi én is szeretlek, de légyszi
engedj el egy picit.- nyögdécsel a szorításomban.
- Oké, bocsi! Na mond mi a szótlan
depressziód oka!
- Először talán gyertek be! És ez mi
rajtatok? Így jöttetek idáig?- kezd el brutálisan vihogni, miután bólintással
jelezzük a feltételezését.
Leülünk
a kanapéra. Nagyot sóhajt a dohányzóasztalon ülve. Kezeit idegesen a hajába
vezeti, majd tarkóján összekulcsolja, felnéz ránk.
- Látjátok, a hajamból kikopott a lila
festék, fodrászom, aki az unokatesóm nem reagál az S.O.S Hajkopás SMS-eimre. Felfogjátok
ez mekkora trauma nekem? Hmmm? Na jó, azért aggódom a kis szerencsétlenért. Ja,
meg mellékesen Mia dobott. Várjatok, ezt nem fogjátok elhinni! Azért mert Ő
megcsalt engem és Én annyira sem szerettem Őt, hogy rajtakapjam. Ilyen hülye
tyúkot, amúgy okosabbnak tűnt és szerettem is, de ez...
Én
úgy elkezdek ezen röhögni, hogy fejjel lefelé lógok a kanapén és valami szülő
macska hangot adok ki. Persze a fiúk is nevetnek, vagy rajtam, vagy azon amin
én. Miután lenyugszunk csenden ülünk vagy két percig. Nálunk ez nagy szó! A
telefon csörgése töri meg ezt a rendkívül aktív tevékenységet.
- Basszus most mindenki kuss!- kezd a
telefonhoz rohanni Mikey.
„ - Nah
végre meg van az a baszott telefon! Miért nem reagáltál az üzeneteimre?
- …
- Jó igazad van, bocsi tényleg bunkó voltam.
- …
- Hmmm... Szőke. Most legyen valami
hétköznapi! Mikor jössz?
- …
- Oh rendben, de siess! És mi az a
meglepetés? „
Evvel
lezárul a fiú telefon társalgása.
- Oh, szóval szőke leszel?! Mikor jön a
csaj?- húh, Calum te egy igazi következtető vagy.
- A csajnak neve is van, mégpedig McKenzie.
De eszedbe ne jusson semmi Calum és egyikőtöknek se!- világosít fel minket
Mike.
- Khm, nekem nem is jutott eszembe! Maximum
barátkoznék vele, sok fiú van körülöttem!- szólalok meg ártatlanul.
- Te hülye!- nevetve kapok egy barackot a
fejemre Michael-től, persze többiek is kinevetnek.
Ezt
még visszakapja, MOST! Hogy mer össze kócolni? Hmm? Felpattanok és kergetni
kezdem az ismeretlen házban. Így kell ezt! Berohan a mosdóba és magára zárja az
ajtót.
- Úgy van! Kérlek, húzd is le magad! Köszi!
Vissza
találok a nappaliba nagy nehezen. Jé, ott van az első közös képünk a
társaságunkról. Jesszusom, de régen volt már és régen is láttam. Vagyok rajta
vagy hat éves. Akkor Luke is akörül van, Mike és Calum hét lehet, Ash meg talán
nyolc. Cukik vagyunk azon a képen.
- Emlékeztek még erre?- mutatok a képre.
- Hogy is lehetne elfejtetni azt a napot?-
röhög Calum.
Hát
igen kissé nehezen.
Luke anyukája
vigyázott ránk az nap. Addig nyaggattuk szegény Liz-t, hogy elvitt minket sétálni
a parkba, azon belül a játszótérre mentünk. Szerettet volna rólunk egy képet
csinálni, ameddig tiszták vagyunk. Ismert már minket. Beültetett mindannyiunkat
a szökőkút elé. Egy sorban ültünk. Én, mint egyetlen lány középen, mellettem
Ash és Luke, Ash mellet Mike, Luke-on meg Cal csimpaszkodott.- Húh,
de régen volt már.- Ezt követően
megszálltuk a játszóteret és baromkodtunk. Én hercegnőset akartam játszani, míg
a fiúk valami robotosat. Hát a végére egészen furcsa játék lett, mert én robot
hercegnő lettem, akit meg kellett menteni az uralomra törő robotok elől- azaz
Ash és Calum elől- vége sírás lett, ugyanis amikor menekültem az üldözőim elől
azok meg a jó robotok elől lecsúsztam a csúszdán, de annyira bénán, hogy
lefejeltem a gumibetont (vagy mi is az.). Nem tört el az orrom, de egy
órán át ömlött belőle a vér én meg bőgtem, mert nagyon megijedtem. Fiúk pedig
hűségesen ott ültek körülöttem és vigasztaltak, míg Luke anyukája elállította a
vérzést. Kaptunk fagyit és haza mentünk.
- Ne röhögjetek már! Tudjátok, hogy fájt?-
nevetek én is, mert tudom mire gondolnak és tényleg vicces vissza gondolva.
- De hát, ha vicces?- szólal fel Lucas.
- Jól van, nevessétek csak ki a
hercegnőtöket!- Vágom be a durcát, amit elnevetek.
- Igen, a mi kis hercegnőnk. Meddig is
hívtunk így?- tűnődik el Mikey az ajtófélfának dőlve.
Elkezdjük
ezt a témát kivesézni, csengetnek. Ez a ház eléggé forgalmas. A házigazda
azonnal felpattan és ajtót nyit. Egy kedvesnek hangzó lányhang szűrődik be
hozzánk, na meg Clifford örömteli üdvözlése.
- Most nekem örülsz ennyire vagy a
hajfestéknek?
- Is-is. De gyere be, be kell mutatnom a
hülye haverjaimat.
Mi
egy „Hé, ezt hallottuk”-al reagálunk rá. Gondolom nem értitek, miért nem
ismerjük a csajt, ha már ilyen régóta barátok vagyunk. Egyszerű, Michael kissé
zárkózott és nem igazán mesél a rokonokról csak ha muszáj.
- Sziasztok! Én McKenzie Clifford vagyok, de
szólítsatok Zie-nek vagy Kenken-nek!- mutatkozik be félénken.
- Szia! Végre egy lány! Oh, bocsi és Do
vagyok Do Irwin. Mielőtt megkérdeznéd nem ez a teljes nevem, de az eredetit nem
szeretem.- ölelem meg.
Jól
van na, tudjátok milyen négy sráccal felnőni lány társaság nélkül? Jó, igazából
a világon a legjobb, de azért egy barátnő se ártana.
- Szia Én Calum Hood vagyok!- öleli meg
mosolyogva a lányt.
- Szia Luke Hemmings vagyok!- öleli meg ő is.
- Ashton Irwin, szia!- öleli meg.
Hát
igen, eléggé közvetlenek vagyunk, ha úgy vesszük, de még is csak Mikey
unokatesójáról van szó. Szegény nagyon meg van illetődve.
- Michael holnap hajlandó vagy haza jönni
velünk?- kérdezi Ash.
- Persze. Amúgy Zie mi az a meglepetés?
- Öhm... Elvileg az lett volna, hogy kicsit
itt leszek veled, míg a szüleink elmennek nyaralni, bulizni. De akkor mindegy.
- Wííííí, végre nem az egyedüli lány leszek!-
kezdek el örömömben tapsolni.
- Tudod, ez most fájt!- teszi szívére
szomorúan a kezét Luke, mintha annyira súlyos dolgot mondtam volna.
- Ajh, tudod hogy imádlak!- ölelem meg.
- Tudom hát! Szóval Zie te is jössz velünk?
- Hátha nem leszek útban, akkor elfogadom a
meghívást.- válaszol még mindig félénken.
Mikey
elzavar minket a boltba innivalót és valami kaja szerűséget venni, mert nincs
itt semmi. Kösz, de tényleg! Hogyan gondolja?
- Khm, legalább elmondanád, hogy jutunk el a
boltba?
Elhadarja
az útvonalat, majd elzavar. Félúton összeveszünk, hogy most balra vagy jobbra
kell-e menni. Legértelmesebben megállapodunk, pénzfeldobással. Ha fej balra megyünk,
ha írás jobbra. Írás. Hát igen, nem arra kell menni. Visszasétálunk a
kereszteződésbe és most balra indulunk. Hát az sem nyer, így marad a harmadik lehetőség,
amit már az elején elvetettünk, egyenesen előre. Lássatok csodát két kanyar
után meg is van a bolt. Kettéválunk, hogy gyorsabb legyen. Luke és Calum elmegy
valami kaja szerűséget keresni, mi meg az italokat hozzuk Ash-hel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése